Posticum - Movimentum Iuventutis Christianae
Teiului u. 26, RO - 410477 Nagyvárad/Oradea/Grosswardein
Tel.: +40 259 431 398 Fax: +40 359 410 882
Email: info@posticum.ro
Web: www.posticum.ro
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

augusztus

Macskadomb: Trifán László dalok Tóth Ágnes verseire

Tóth Ágnes: „A CD-n 11 gyermekversem szerepel. Ezek a versek Virág unokám és az engem körülvevő gyerekek gondolatai, kérdései, véleményei az őket körülölelő világról: az emberekről, állatokról, tárgyakról, a természetről, hétköznapokról és ünnepekről, a jó és a rossz fogalmáról. A címadó dal szövege Nagyvárad legkedveltebb dombját, a Macskadombot mutatja be gyermekszemmel. A versikék tükrözik a magyar nyelv játékosságát, sokszínűségét és szépségét, ugyanakkor nevelő jellegűek. Trifán László ráérzett a versek üzenetére, játékosságára és olyan dallamokba öltöztette őket, amelyek pontosan rájuk illenek, magával ragadják a hallgatóságot és magasabb szintre emelik a verset. Ez a CD a költészet és a zene játékos találkozását őrzi, mely képes hallgatóját megnevettetni, a szürke hétköznapokat színessé tenni és a képzeletet magasra röpíteni.”

Trifán László: „Jó elővenni a szívünkben elraktározott emlékeket. … Gyermekkoromban, emlékszem nyári szünidő volt. Segédkeztem öreg nagyapámnak. Együtt locsoltuk a kerti virágokat, s miután már többször teleeresztettem a bádogvedret friss kúti vízzel, az öreg pihenésképp, rátámaszkodva a kút patinás kalapjára, szemembe nézve azt mondta: Gyönyörűen írta a költő »… Aki virágokat ültet, kertjébe meghívja a pillangókat…, aki fűzfát ültet, meghívja a vidám tücsköt…« … A kis háza mögötti kertben aztán megmásztam az eperfát és ott fenn a dús lombok között, azon gondolkodtam, hogy vajon én ha megnövök, mit ültessek. Hát… látjátok, ez nem nagy dolog, de ültettem lelkembe dalokat, hogy meghívjalak énekelni benneteket. Ti is… ha MARADTOK, és csendben sudarasodtok, mint a fenyőfák, majd ültessetek álmokat… Most, hogy az a szívós eperfa sincs már, de van a helyében egy panelház, annak erkélyéről üzenem… Köszönöm mindazoknak, akik valamilyen módon segítettek abban, hogy dalaim, ne csak az én lelkemben éljenek tovább.”